A Fashion Dance az alapítók meghatározása alapján egy olyan, főleg 4-18 év közötti gyermekek számára létrehozott új táncműfaj, amely speciális, csak rá jellemző tematika alapján ötvözi a videoclip dance, a klasszikus és jazzbalett, illetve egyéb táncok elemeit a színpadi mozgással, és ezekből komplex színpadi show-t állít elő. A műfaj 2002 óta működik, mára Magyarország legnagyobb és legeredményesebb tánciskolájává vált, melyben napjainkban 300 tanár közel 10 000 gyermek oktatását végzi.
Ily módon tehát a színpadi mozgás, a tánc és a styling hármasa az, ami meghatározza az egész műfaj világát, azaz az egyes produkciók dinamikus színpadi megjelenésének érdekében a divatbemutatók mozgáselemeit úgy hangolják össze a különféle táncműfajokra jellemző mozdulatokkal, hogy egy teljes mértékben egyedülálló stílus jön létre. A styling, mint önálló képzési elmélet külön fűszert ad a Fashion Dance-nek, hiszen az egyes versenyeken a táncon és a színpadi mozgáson kívül a szép, esztétikus, ruhakollekcióhoz illő megjelenést is értékelik, így a hozzáértő oktatók nagymértékben hozzájárulnak ahhoz, hogy a gyermekek vonzó, nyílt és megfelelő önbizalommal rendelkező egyéniséggel rendelkezzenek. Ennek értelmében a szigorúan vett színpadi show mellett laza, fiatalos stílusban tanítanak etikettet a Fashion Dance tánciskola tanulóinak. A styling tehát éppoly fontos része az oktatásnak, mint a mozgás vagy a divatos táncok művészetének tanítása, hiszen a Fashion Dance túlmutat a játékos formában való testmozgáson; célja az egyre gyorsuló világban egy olyan, személyre szabott, kiegyensúlyozott egyéniség kialakítása, mellyel a gyermekek eredményesebbé tehetik emberi kapcsolataikat és miáltal önmaguk is sikeresebbé, magabiztosabbá válnak.
A Fashion Dance népszerűségét tovább emelik az állandó tanár- és vezető továbbképzések, a tánc világának és a gyermekek igényeinek alapos ismerete, valamint az igazságos és sikerélmény orientált versenyrendszer. A megmérettetéseket tekintve évente országosan közel 30 verseny áll a legjobbak rendelkezésére ügyességük bemutatására, mely versenyek közül kiemelkedik a dupla pontértékkel bíró Magyar Bajnokság illetve Magyar Kupa. Az utóbbi versenyt először 2005 februárjában Kiskőrösön rendezték meg, a program a Fashion Dance produkciók mellett divatbemutatókban és különféle táncműsorokban is bővelkedett, a káprázatos hangulatból csaknem 600 versenyző, és több mint 1000 néző vette ki részét.
Az egy évben közel 30 alkalommal megrendezett Fashion Dance versenyek közül a Magyar Kupa nem csak azért kiemelkedő jelentőségű, mert dupla pontértékkel bír a résztvevők számára, hanem mert ez az egyik legrangosabb országos megmérettetés a műfajban, így valóban nem mindennapi élményekkel térnek haza azok, akik elmondhatják magukról, hogy produkciójukat a zsűri is nagyra értékelte.A kétszeres pontozás lényege, hogy az induló csapatok valamennyi tagja dupla annyi pontot gyűjt a versenykönyvébe, mint amennyi csapatot az adott együttes pontszámban megelőzött a verseny során. Bizonyos adott pontszámmennyiség megszerzése után pedig a gyermekek egy-egy versenyosztállyal feljebb lépnek, azaz a mind komolyabb technikák, valamint az egyre látványosabb koreográfiák elsajátítása a folyamatos fejlődés biztosítékai. A Fashion Dance tánciskolát választó fiatalok előtt tehát állandó kihívások és több éven át tartó, szintekben kifejezhető előrelépési lehetőségek vannak, hiszen a C1, C2, C3, B illetve A osztályokba való lépés esélyének kapui minden gyermek előtt nyitva állnak.
A balett a XV. századi Itáliában alakult ki, amikor az arisztokraták hivatásos táncmestereket alkalmaztak, hogy tekintélyes vendégeiket fényűző kiállítású látványosságokkal kápráztassák el. Ilyen alkalmakkor az udvaroncok, udvarhölgyek drámai dialógusokat és méltóságteljes táncokat (olaszul ballo) adtak elő. Ezek a csillogó színpadi produkciók a francia királyi udvarban is meghonosodtak, miután az itáliai Medici Katalin házasságra lépett II. Henrik francia királlyal, s magával hozta a pazar balettelőadások megrendezésének szokását. Az udvari balett már éppen veszíteni kezdett népszerűségéből, amikor 1643-ban XIV. Lajos lépett a francia trónra. Az új király nem csupán megőrizte és továbbfejlesztette a balettelőadások hagyományát, de maga is részt vett bennük, egészen addig, míg annyira el nem hízott, hogy nem tudott már táncolni. A "Napkirály" nevet is egy szerepe nyomán kapta, Az éjszaka balettja c. előadásban a Nap jelmezében jelent meg a fején koronával.. XIV. Lajos uralkodása idején a balettelőadások megszaporodtak, a színpadi látvány minden addiginál pompásabb volt. A műkedvelő főúri táncosok mellett megjelentek a hivatásos táncművészek. E művészet tökélyre vitele céljából Lajos 1661-ben megalapította a Királyi Táncakadémiát. Tíz év múlva létrejött a Királyi Zeneakadémia. A kettő egyesülése után a Királyi Zene- és Táncakadémia alkotta a párizsi Opera előadásait. Ennek színpadán jelentek meg az első hivatásos táncosnők 1681-ben. 32 évvel később a párizsi Operában balettiskolát hoztak létre, hogy elegendő képzett táncos legyen az új, népszerű műfaj, az opera betétjeinek előadásához. A ma is fennálló iskola első híres növendékei Marie-Anne de Camargo és Marie Salle, valamint a férfitáncos Louis Dupré voltak. A táncstílusok jó ideig alig változtak, amíg Jean-Georges Noverre francia táncos és koreográfus újfajta elgondolásait át nem ültették a gyakorlatba. Noverre azt akarta, hogy a szabadabb mozgás érdekében a táncosok vessék le a kényelmetlen jelmezeket, ne öltsenek álarcot és igazi jellemeket alakítsanak. Jean Dauberval 1789-ben Noverre sok javaslatát, újítását felhasználta a Rosszul őrzött lány c. balettje megalkotásakor. A darabban nincs szó istenek és istennők hősteteiről, nincsenek maszkok és merev jelmezek.
A romantikus balett
A XIX. század elején a romantika minden művészeti ágban éreztette hatását, így a balettban is. Feltámadt az érdeklődés a folklór és a középkor, az ősi mondák világa iránt. Romantikus stílusjegyek jellemzik a Szilfid és Giselle c. balettokat is. Ez idő tájt alakult ki a légiesség illúzióját fokozó spicctechnika, ám mivel ekkor még nem léteztek a mai balerinák által használt, tömött orrú spicc-cipők, a táncosnők csak nagyon rövid ideig tudtak lábujjhegyen állni és táncolni. Az itáliai Marie Taglioni emelte e spicctáncot virtuóz ügyeskedésből a táncművészet fennkölt eszközévé. A romantikus balett a balerinakultusz csúcsa volt, a férfitáncosok partnerük árnyékában maradtak. Taglionin kívűl, Carlotta Grisi, Luceille Grahn, Fanny Elsser, és Fanny Cerrito voltak a korszak ünnepelt belerinái.
A klasszikus balett
Egy francia táncos Marius Petipa a Szentpétervári Balett vezető táncosa. Bár Nyugat - Európában már alkotott néhány balettot, az igazi siker 1862-ig váratott magára. Ekkor vitte színre Szentpétervárott a fáraó lánya c. darabot, amely akkora diadalt aratott, hogy Petipát kinevezték a társulat első balettmesterévé , ezen a poszton aztán 40 évig meg is maradt. Nem kevesebb, mint 50 egész estét betöltő balettot koreografált. Hírnevét a következő három balettnak köszönheti: Csipkerózsika (1890), Diótörő (1892), Hattyúk tava (1895). Mindhárom Csajkovszki zenéjére készült, s a Petipa által tökélyre vitt "klasszikus" stílusban a mindenkori balettrepertoár legnépszerűbb darabjaivá váltak.
Az Orosz Balett
Ahogy Petipa öregedett, pétervári táncosai kételkedni keztek a mester előírta klasszikus stílus szigorú szabályiban. Érdekesebb történetekre vágytak, s szerettek volna megfelelni a kor kihívásainak, vagyis a kortárs képzőművészeti hatásokat is visszatükröző díszletek között, modern zenére komponált táncműveket akartak előadni. A cári balett lázongó művészei között volt Mihail Folkin táncos is, akit 1909-ben Szergej Gyagilev fölkért, hogy dolgozzon együtt vele Párizsban egy évadon át, amikor is bemutatta az orosz balettot a francia közönségnek. Az 1909-es párizsi évad diadalmenet volt. Az Orosz Balett (Ballets Russes) társulatának némelyik produkcióját sokan vitatták, annyi azonban biztos, hogy nagy hatással voltak a balettra. Folkin koreográfiái A rózsa lelke, a Tűzmadár, a Petruska és más balettok ma már a század klasszikusainak számítanak. A társulathoz tartozott Anna Pavlova, aki Folkin Haldokló hattyú c. koreográfiáját minden idők legnépszerűbb táncszólójává tette és minden idők legkiválóbb férfitáncosa Vaclav Nizsinszki is, aki maga is koreografált. Gyagilev a balettot a táncművészetek valóságos gyújtópontjává tette, s ezzel forradalmi újdonságok létrejöttét segítette elő a zenében és a látványtervezésben. 1929-es halála után társulata feloszlott. Ám egyik tagjuk, a Szentpéterváron tanult George Balachine idővel New Yorkban telepedett le, ahol megalapította a School of American Ballet nevű iskolát, ebből jött létre az 1948-ban átalakult New York City Ballet. Balachine a XX. sz. egyik leghatásosabb koreográfusa lett. Gyagilev másik pártfogoltja, Serge Lifar 1945-ig a párizsi Opera balett - társulatának igazgatója, működése alatt a francia balett új fénykorát élte. Gyagilev befolyása Angliában is érezhető mind a mai napig. Társulatában tűnt fel: Marie Rambert, Alicia Markova és Ninette de Valois. Markova partnerével Anton Dolinnal hozta létre a London Fesztivál Balett elnevezésű társulatot, ez ma az Angol Nemzeti Balettegyüttes. Ninette de Valois nevéhez fűződik a Vic-Wells Balett és egy balettiskola alapítása. Növendékei közé tartozott Peggy Hookham, aki később Margot Fonteyn néven kora legkiválóbb balerinája lett, a Vic-Wells Társulata pedig a brit Királyi Balett néven vált világhírűvé. Európa legnagyobb balett társulatai közül talán csak a koppenhágai Dán Királyi Balett maradt érintetlen Gyagilev és az Orosz Balett hatásától. A szentpétervári cári balett - utóbb Kirovnak nevezték - és a moszkvai Bolsoj is túlélte az orosz forradalmat és a kommunista rendszerben sem veszítettek csillogásukból.
A TÁNC nem sport, hanem életforma! Ha valaki elkezdi sose tudja abbahagyni, ráadásul mindenki kedvére válogathat belőle! Nincs olyan, hogy valaki nem tud táncolni, mert mindenki ÉREZ a TÁNC pedig az ÉRZÉSEKET fejezi ki. Mindenkinek ajánlom a táncot! Ez a világon a legjobb dolog!