A lányt úgy hívják, hogy Honey (Jessica Alba), és tényleg nagyon szép, Charlize Theron és Sophie Marceau keveréke, feketében. Pultosként dolgozik egy bárban, innen kell feltörnie a nagybetűs életbe, mert sokkal tehetségesebb táncos, mint bárki a környéken. Egyéb adottságai is megvannak ehhez, nincs például pasija, még életében nem ment el egy táncosnő válogatásra, de már maga is táncoktató a helyi hip-hop centerben. Egy igazi biankó csekk, már csak ki kell tölteni.
Szerencsére az egyik srác (szemben azzal, ami az életben szokás és lehetséges) esténként camcorderével a táncoló csajokat stíröli, mégpedig egy nagymenő videóklip-rendező megbízásából, így Honey karrierje rögtön be is indulhat, mindenféle hegesztés, magányos proletársors nélkül.

Ami az eredeti Flashdance filmet illeti, egyszerre két dolgot is elmondhatunk róla. Majdnem mindenki szerette - legalább is a lányok közül. Ugyanakkor roppant egyszerű és nyálas film volt - és az a mai napig is. Mindezekkel együtt a Flashdance kultikus filmnek számít, kultúránk alapvető részét képezi, nem lehet és nem is érdemes kikerülni, Jennifer Beals pedig csúcs, aki mellesleg Tom Dicillo, a Csapnivaló c. film (amelyről a Cspv a nevét kapta) rendezőjének a felesége. A Flashdance nyálas és egyszerű volta azért került most szóba, mert ha azt mondjuk a Honey-ról, hogy "nyálas", vagy "egyszerű", akkor azért meg kell adni, hogy mindezt az eredetijéről is el lehet mondani, hiszen a tények, azok tények.

A Honey mindenképp örökölte eredetijének e rossz tulajdonságait, bár tegyük hozzá, a Flashdance épp ezen tulajdonságai miatt lett annyira sikeres és népszerű, mint amennyire. A videóklip-rendező egyébként fehér srác, és elsőre lehet látni, hogy Dr. Genya tanítványa. Van ugyanakkor a lánynak egy haverja, aki fekete, és Mekhi Phifer alakítja. Mekhi Phifert a Vészhelyzetből ismerhetjük, ő most az egyik legfelkapottabb feka srác-sztár. A Vészhelyzetben szegényre éppen rájár a rúd, mert van egy bőgőmasina tesója, aki dagi és retardált, és mindig belekeveredik mindenféle dolgokba (bankrablás, rendőrökre lövöldözés, satöbbi), és utána megkeresi őt, és csak bőg. Hálistennek, most végre sikerült felrakni egy buszra, hogy utazzon el a nagyihoz, reméljük, Mekhi sorsa így majd jobbra fordul, bár sajnos, nem kapta meg Galambos Petya hangját, akit a feka srácok azért rendszerint megkapnak.

Visszatérve, a film tényleg nagyon, sőt túl egyszerű, gyakran unalmas. Amit mi hiányolunk, az a romantikus vonal, illetve az, hogy egyáltalán legyenek benne vonalak. A film vége felé, illetve a végkifejletnél például egyedül azért izgulunk nagyon, mert tudjuk, hogy van pár lejátszatlan meccs, ami most még bekavarhat a lánynak. A genya fehér srác például még nyilván előbukkan, hogy bosszút álljon, illetve, hogy ne hagyja annyiban, hogy a lány bosszút állt rajta. Ezenkívül ott van a nagy meló-lehetőség, Missy Elliott klipjében, akinek a felbukkanására azért mindenképp számítani lehet. És ott van a helyi dealer, aki megfenyegette a lányt - egy jelenet erejéig. Egy szó, mint száz, várnánk, hogy a film cselekményszálai valahogy kifussák magukat, és ezért még mindenféle konfliktusokra számítunk. Amikor azonban hirtelen rádöbbenünk hogy vége, és hogy nem is volt mit izgulni, nem is volt végkifejlet, akkor végül kissé csalódottan távozunk a moziból.

Ez a film is nagyon egyszerű, de a Flashdance-hez képest (amely gyakorlatilag világítótoronyként magaslik ki a hasonló filmek közül, ráadásul teszi mindezt immár 20 éve), szóval a Flashdance-hez képest ez a film egy sima tucattermék. Egyedül azzal gyakorol hatást a megcélzott közönségére, a feka kissrácokra, hogy van benne pár hip-hop sztárszereplő, mint Missy Elliott, Jadakiss & Sheek, vagy az Aaliyah-ra hasonlító Tweet, akinek a klipje a filmben az egyik, sőt, a legjobb dolog. Hip-hop sztárok, egy táncoló szépség, némi (majdnem nulla) történet, de a film valamennyire mégis nézhető. Romantikusnak kicsit sem az, tehát nincs benne rendes szerelmi szál, a lánybarátság vonallal együtt csak mutatóban szerepel, s a lány sorsa sem igazán átélhető, ami nem egy megbocsátható hiba. Így egy olyan film, mint a Sakáltanya, amelyben átélhettük egy lány befutását, vagy a Szívem Érted Rapes, de talán még a végsőkig lelaposított Neveletlen Hercegnő is kilométerekkel jobbak.

Ez a film nem dobogtatja meg a lányok szívét (sem), nincs benne kihívás, nincs benne gát, akadály, amit le kell küzdeni. A csaj jól el van, totál tehetséges (állítólag), és semmi dolga, semmi baja, csak szeretne klipekben koreográfus lenni, részünkről semmi akadálya, de a tévéképernyőkön délutánonként komolyabb történeteket lehet látni. Tény, hogy a Flashdance nagyon egyszerű, és ha úgy nézzük (fiú szemmel), nyálas is, de ez nem jelenti, hogy ha egy film egyszerű és nyálas, akkor máris olyan jó lesz, mint amilyen volt a Flashdance. Sajnos, illetve szerencsére, ez nem így működik.